Mikortól voltak katolikusok Algyőn?

Tápén 1726-tól van keresztelési anyakönyv, 1740-es évektől ugyanaz a plébános vezeti, és fel is jegyzi a nem tápéiakat, például 1740-1743-ban a szegedi és szőregi keresztelteket. Az első algyőiek 1744-ben tűnnek fel  a tápéi katolikus keresztelési anyakönyvben - sajnos tápéi házassági és halotti anyakönyv a 18. század elejéről nem áll rendelkezésre. A szegedi anyakönyvek a 18. század elején nem jegyzik fel a családok lakhelyét, így csak ennyi adat áll rendelkezésre.

Ha összevetjük a Vásárhelyre menekültek névsorát az a 18. század elején összeírt és tartósan algyőinek számító adózóékkal azt találjuk, hogy 4 családnév – Bánfi, Bodrogi, Thurzó, Váradi – nem szerepel a Vásárhelyiek listáján. Sajnos innen számtalan variáció elképzelhető: nem Vásárhelyre menekültek, vagy például a 6-7 Molnár családból maradhatott 2-3 Algyőn, de az, hogy Algyőn maradt, még nem jelenti azt, hogy katolikus is volt, és persze azt sem tudjuk, hogy maradtak vagy elmentek.

Algyőn az anyakönyvezés 1751 őszén kezdődik, akkor még néhány református család lakik Algyőn:  Nagy, Botka?, Kovács, Farkas,  Seres családnevűek.