Felekezetek
Vallás-felekezetek
Az 1500-as évek közepén Algyő földesura Mágocsi Gáspár volt, aki protestáns hitelvet vallott, így birtokain támogatta a református hit térnyerését. Algyő 1567-től a körös-marosközi vagy makói református esperesség (tractus) része volt. Ez 1596-ig, Makó elpusztulásáig működött. Algyő ezután 1608-tól 1635-ig az alföldi esperességben szerepelt, majd Makó újjáéledésével 1635-től ismét a makóiban. Algyő 1629-től rendelkezett eklézsiával, ettől kezdve ismerjük néhány református lelkipásztorának nevét is: Gyarmati György, Szenczi Miklós, Kállai Gáspár, Vecsei István.
Tisztán református vagy vegyes hitelvű település volt-e Algyő a 17. században?
A kérdés jelenleg nem megválaszolható
A tizedfizetési kötelezettség alól a protestánsokat majd csak az 1832/36 országgyűlés menti fel.
Csanád vármegye története 1715-ig - 1. kötet, A vármegye általános története (Budapest, 1896): ebben a kötetben található meg a négy algyői református lelkész neve és beiktatásuk időpontja: így biztosan mondható, hogy Algyő népe 1629 és 1671 között többségében református volt. Zoványi A magyar protestantizmus lexikona úgy tudja, hogy 1680-81 körül Bélteki János későbbi szatmárnémeti lelkész is szolgált Algyőn.
Nem tudjuk, hogy voltak-e katolikus lakosok a 17. századi Algyőn.
A váci püspöknek fizették a tizedet, 1578-ban 18 forint 48 dénárt, 1614-ben megegyezés szerinti összeget, 1654-ben 10 forintot, 1656-1680 (1676) között 12 forintot; utóbbi évben honoráriumul adtak egy pár csizmát. 1629-ben nem vette bérbe senki a tizedüket, elhagyott hely. 1630-ban Algyő, Sövényháza, Serked, Fark, Dóc és Anyás együtt szolgáltattak 9 malacot, 24 pontyot (pozsár halat), azelőtt pedig 100 "siuos Keczige"-t adtak. 1654-1673 között az algyői lakosai bérelték a tizedet.
Ugyanakkor, a 1700. decemberi kamarai összeírás így jellemzi Algyőt: katolikus település a Keglevichekkel és Semseykkel