Algyő birtokosai és lakosai 

16-17. század

1514-1702 között Algyő földesurai:

Mágocsi család és leszármazottai, Ruszkai Kornis Zsigmond,
Keglevich és Semsey családok

1543-ban a török elfoglalta Szegedet és környékét is, így Algyő a hódoltság ideje alatt két földesúrnak adózott. Egy átlagos évben Algyőre mint szultáni birtokra következő adónemeket adónemet vetették ki: Demeter-napi és a Szent György-napi kapuadó, fejadó [nem muszlim lakosok adója], tűzifa- és szénaadó, búzatized, vegyes gabona tized [árpa, köles], méhkasadó, hordóadó, musttized, menyasszony adó, lentized, juhadó, parlagadó, disznóadó, bírság, legelőadó, halászati adó, haltized. 
A török dúlás következtében a középkori iratok megsemmisültek - a csongrád megyei iratok nagy része Fülek várának ostromakor pusztult el - így a lakosság vizsgálatakor a török adóösszeírásokra támaszkodhatunk:

A török időkből 5 teljes és két foglalkozásokat felölelő összeírás maradt ránk, ezeket az évszámra kattintva olvashatják: a török fennhatóság alatt látványosan csökkent a lakosok száma, a 16. század közepén Algyőn élő 72 családból a 17. század közepére 27 család marad 

1513-ban Szerdahelyi Imreffy Mihályt iktatták be Algyő földesurának, aki egy év múlva birtokát elcserélte [Nagyvathy] Mágocsi Porkoláb Mártonnal. Így 1514-től 1612-ig a Mágocsiak és Mágocsi leszármazottak voltak Algyő urai. 1612 után Ruszkai Kornis Zsigmond kapja meg Algyőt, de csak rövid ideig uralja, majd két család is igényt formál rá: 70 éven át tartó pereskedés zajlik a Keglevich és Semsey család között a birtokjogért. 1702-ben a per véget ér: Algyő kamarai (királyi) birtok lesz.

török tizedjegyzék
török tizedjegyzék
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el